(De)generációs különbségek és problémák a munkahelyen – áthidalhatók-e a nézeteltérések?

Sok munkahelyi konfliktus adódik a generációk közti gondolkodásmód jelentős eltéréséből. Ezek a problémák azonban a megfelelő eszközökkel kezelhetők.

Ha munkamorálról van szó, abban talán egyetérthetünk, hogy az elmúlt harminc év rengeteget változtatott az emberek gondolkodásán. A fiatalabb generációk jóval szabatosabban kezelik a munkahely fogalmát elődeiknél, és a jó fizetés már nem feltétlenül elég az agilis munkaerő megtartásához.

Annál, hogy mennyit is keresünk, sokkal fontosabbá váltak a munkakörülmények, és az, hogy kikkel kell nap, mint nap egy irodában dolgoznunk. A generációs különbségek pedig egy alapvetően jól működő munkahelyen is komoly nézeteltéréseket szülhetnek, melyek rendkívül negatív hatással lehetnek a munkamorálra.

Áthidalhatók-e valahogy ezek a világnézeti különbségek és problémák, és ha igen, hogyan?

X, Y, Z – más életszemlélet, más munkamorál

A jelenlegi munkaerőpiacon egyre nagyobb verseny folyik a megbízható munkaerő megszerzése érdekében. Ez nem véletlen, hiszen az elmúlt két évtized komoly szemléletváltozást hozott a munkavállalás terén, melynek legfőképp azok a munkáltatók látják kárát, akik nem képesek alkalmazkodni az új generációk igényeihez és elvárásaihoz.

Míg az 1960 és 1979 között született X generáció tagjai jobban ragaszkodnak munkahelyükhöz, és nehezebben szánják rá magukat a váltásra, addig az Y és Z generáció már jóval könnyebben tovább lép, ha úgy gondolja, változásra van szüksége.

Ez nem is csoda, hiszen manapság egyre nagyobb a piaci verseny és a potenciális munkavállalók egyre több lehetőség közül választhatnak. Így sokszor az anyagi kompenzáció sem jelent megfelelő mértékű motivációt.

Nem csak a tökéletes munkavállaló megtartása, de már a kiválasztása is komoly feladatot jelent. Ahhoz, hogy az adott munkakörhöz megtaláljuk a tökéletes delikvenst, a tapasztalatain és kvalitásain kívül nem árt, ha motivációit, a munkához való generációs hozzáállását is ismerjük.

A kulcs a megfelelő kommunikáció

A fiatalabb munkavállalók számára a magas fizetésnél az esetek többségében sokkal fontosabb a nyugodt, emberséges munkakörnyezet. Ehhez hozzá tartozik a munkatársak közti jó viszony kialakítása, ami legfőképp a megfelelő kommunikáción múlik.

Érdemes már az állásinterjún hangsúlyoznunk azt, hogy cégünk számára nagy jelentőséggel bír a folyamatos és zökkenőmentes kommunikáció, hiszen úgy gondoljuk, minden problémára létezik valamilyen megoldás.

Nincs ez másképp akkor sem, ha a generációs különbségekre gondolunk, melyek esetében az alapoktól induló, megfelelő szemléletformálás vezethet a megfelelő eredményhez.

Gyakorlattal segíthető az együttműködés

Sokszor egy szimpla csapatépítő tréning, vagy egy elméleti oktatás nem elég ahhoz, hogy a munkakörnyezetünkben tapasztalható feszültségeket elsimítsuk és megoldjuk a problémákat.  Egy jó csapat csak akkor tud igazán összekovácsolódni, ha közös megfejtést igénylő éles helyzetek elé állítjuk tagjait.

Ha komoly problémák megoldásáról van szó, a generációs ellentétek és az ezekből adódó feszültség is hatékonyan szoríthatók háttérbe, hiszen a kollektív cél érdekében mindenki könnyebben „dobja be képességeit a közösbe”.

Ahhoz, hogy minden egyes dolgozónkból kihozhassuk a legjobbat, fontos, hogy olyan gyakorlati próbák elé állítsuk őket, melyekben megmutatkozik valódi személyiségük, hajlandóságuk a fejlődésre és az idomulásra.

Az üzleti szimulációs tréningek és okos csapatépítők lényege, hogy valós helyzetek leképzésével segítsék hozzá a csapatot ahhoz, hogy megértsék, hogyan is lehet a való életben megoldani egy komplex problémát, komplikált feladatot.

Ez pedig nem csak az összetartás érzését erősíti, de egyszerre képes a csapat kommunikációs és problémamegoldó képességeit is fejleszteni, hatékonyan áthidalva ezzel a generációk közti különbségeket.

A szerzőről:

Vályi-Nagy Péter

Üzleti szimulációs partner, ITSM tanácsadó, ITIL^®4 MP/Expert és akkreditált oktató