Attól, hogy levizsgáztál belőle még nem vagy a mestere, sőt..!

Az üzleti szimulációk olyan képességek birtokába juttatják a résztvevőket, melyek elméleti oktatás keretében elsajátíthatatlanok.

Gyakorlat teszi a mestert, tartja a mondás, és egyáltalán nem véletlenül. Az elmélet fontos, azonban rengeteg olyan dolog akad az életben, melynél mit sem érünk a megfelelő rutin és gyakorlat nélkül.

Gondoljunk csak bele a következőbe: találkoztunk már olyan, igazán jó szakáccsal, aki betéve ismert több szakácskönyvet, ám a konyhában sosem élt át rázós szituációkat? Beülnénk olyan sofőr mellé, aki tökéletesen ismeri KRESZ-t, de szinte sosem vezetett még forgalomban? Ugye, hogy nem?

Az üzleti életben a gyakorlat legalább ennyire fontos, és egy bizonyítvány megszerzés sajnos még nem garancia semmire.

A papír nem minden

 „Ön sikeres vizsgát tett, de még sok év mire megtanul vezetni.” – Emlékszem, mikor sikeresen átmentem a forgalmi vizsgán, ezek voltak a vizsgabiztos utolsó, hozzám intézett szavai, mielőtt kiszálltunk volna az autóból. Ennél nagyobb igazságot pedig nem is mondhatott volna.

Vezetni szinte bárki meg tud tanulni, profi sofőr azonban csak azokból válik, akik nap, mint nap élesben róják az utakat, és benne van a kezükben a rutin. Nincs ez másképp az üzleti életben sem.

Manapság gyakran halljuk, hogy szakképesítést igazoló papír kevesebbet számít, mint a gyakorlati tudás. Hatványozottan igaz ez a versenyszférában, hol minden az éles helyzetekről szól, és a tapasztalat legalább annyira lényeges, mint az elméleti ismeretek, ha nem sokkal fontosabb.

Manapság átesni egy néhány hetes képzésen ugyanis nem nehéz feladat. Megfelelő mennyiségű pénz és idő birtokában bármilyen papírhoz hozzájuthatunk, ami felruház minket egy jól csengő képesítéssel. Az állítólagos szakértők éppen ezért elárasztják a piacot, a mentorok, coach-ok, és üzleti tanácsadók korát éljük.

A frissen végzett „szakemberek” azonban zsebükben mindenféle tapasztalat nélkül próbálnak meggyőzni minket arról, hogy közel és távol nem találhatunk náluk jobbakat. De mégis, miért kellene nekik hinnünk?

Szimulációk az élet különböző területein

Tapasztalat nélkül nincs siker, vagy csak rendkívül nehezen, buktatók árán érhető el. Egyre inkább felgyorsult világunkban azonban nagyon kevesen engedhetik meg maguknak azt, hogy élesben, a saját hibájukból tanuljanak, és egy elbukott üzlet keserű tapasztalatával is tovább tudjanak lépni, fejlődjenek.

De akkor mégis, hogyan tanulhatunk hatékonyan a gyakorlatban, ha élesben nincs lehetőségünk arra, hogy hibázzunk?

Gondoljunk csak az olyan szakmákra, ahol egy hiba nem csak biztos jövedelmünk drasztikus csökkenésével, de akár életünk elvesztésével is járhat. Ilyen munka például a pilótáké, akik a legtöbb esetben nem csak saját magukért, de utasaik testi épségéért is felelnek.

A pilóták világában éppen ezért évtizedek óta bevett szokás az éles helyzetek leképzése, a szimulációs gyakorlatok rendszeres alkalmazása. Ilyen módon rengeteg rázós helyzettel ismerkedhetnek meg, anélkül, hogy komolyabb tétje lenne a dolognak.

Valahogy hasonlóan kell elképzelni az üzleti szimulációkat is.

Csoportos tréningjeink célja, hogy éles helyzetek leképzésén keresztül juttassa olyan ismeretekhez a résztvevőket, melyeket a könyvekből, elméleti oktatás kereteiben lehetetlen lenne megszerezni.

Ilyen módon pedig nem csak a résztvevők gyakorlati ismeretei gyarapodnak, de a cég működése gördülékenyebbé válik, hiszen tréningeken elsajátított tudás segít abban, hogy megspóroljuk a saját hibáinkért kifizetett, felesleges tanulópénzt.

A szerzőről:

Vályi-Nagy Péter

Üzleti szimulációs partner, ITSM tanácsadó, ITIL^®4 MP/Expert és akkreditált oktató